Adóelőleg fizetés – mennyit fizessünk?

A tárgyi adóévre a vállalkozásoknak adóelőleget kell fizetniük. Vonatkozik ez az előírás többek között a társasági adóra és az iparűzési adóra is. Az adóévek zárását követően aktuálissá válik a kérdés, hogy fizessen-e a vállalkozás adóelőleget ezen adónemek tekintetében vagy ne, és ha igen akkor mennyit. A kérdés eldöntésében körültekintően kell eljárnunk, egyfelől ugyanis az adóelőleg nem, vagy csökkentett összegű fizetésével kímélhetjük a vállalkozás cash flow-ját és elkerülhetünk kisebb nagyobb kamatköltséget, másfelől pedig számolnunk kell esetleges nem kívánt hatásokkal. Írásunkban azokat a szempontokat tárgyaljuk, amelyek segítenek eldönteni a címben szereplő kérdést.

Először is tisztázni kell, hogy az előleget mi alapján kell fizetnünk.

  1. iparűzési adó előleg.

Az előleget két részletben kell megfizetni. Az első részlet a tárgyi adóév március 15-én, a második részlet pedig szeptember 15-én esedékes. Az előlegszámítás alapja a megelőző adóév(ek) végleges adókötelezettsége. Csakhogy március 15-én az előző adóév adókötelezettsége még többnyire nem ismert, így nem lehet ez alapján meghatározni a fizetendő adóelőleget. Ezért az adóelőleg megállapítás módja a következő:

Általános esetben az előlegfizetési időszak a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak. Vagyis ha a bevallás benyújtására az adóév május 31-én kerül sor, akkor az előlegfizetési időszak a tárgyév július 1-től a következő év június 30-ig tart.  Ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének (szeptember 15) összege az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének (következő év március 15) az összege az adóévet megelőző adóév adójának fele. Nézzünk erre egy példát:

grafikon1

A 2012. adóévre fizetendő előleg tehát a 2011. adóév adójával egyezik meg ebben a példában, de elképzelhető ettől eltérő összeg is az adók összegétől függően. 2013. március 15-én tehát a 2011. adóév adója alapján kell fizetnünk az előleget, szeptember 15-én pedig a 2012. adóév adója, és a márciusban megfizetett előleg alapján. Ha a 2012.adóév zárásával végeztünk, akkor látni fogjuk, hogy mennyi lesz a szeptemberben fizetendő adóelőlegünk.

  1. társasági adó előleg

Az adózónak az adóbevallással egyidejűleg az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra társasági adóelőleget kell bevallania az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével. Az adóelőleg az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt.

Az előlegfizetés időpontja havi előlegfizetési kötelezettség esetén a tárgyhót követő hó 20-a, negyedéves előlegfizetési kötelezettség esetén pedig a negyedévet követő hónap 20-a. Ha az adózó adóelőleg kiegészítési kötelezettség teljesítésére is köteles (ennek időpontja a tárgyév december 20-a), akkor az utolsó negyedévi vagy havi adóelőleg fizetési kötelezettségének is december 20-án köteles eleget tenni.

Nézzünk egy példát a havi előlegfizetésre, ha nincs december 20-i előleg feltöltési kötelezettség:

grafikon2

A 2012. adóév lezárását követően fogjuk tehát látni azt, hogy mennyi adóelőleget kell majd fizetnünk 2013 júliusától kezdődően.

Látható, hogy mindkét adónem esetében a megelőző időszakok teljesítménye alapján fizetjük az előleget, ami lehet kedvező is, és lehet hátrányos is. Akkor kedvező, ha a tárgyév adóalapja jelentősen meghaladja az adóelőleg meghatározás alapjául szolgáló adóév teljesítményét, mert ebben az esetben alacsonyabb összegű előleget fizetünk az indokoltnál. Ez persze nem jelenti azt, hogy adót takaríthatunk meg, mert a végleges adókötelezettség és a befizetett előlegek különbözetét meg kell majd fizetnünk, de a vállalkozás finanszírozása szempontjából minél később kell megfizetni az adót, annál jobb.

Más a helyzet akkor, ha a megelőző időszakok teljesítménye alapján a tárgyévre fizetendő adóelőlegek összege jelentősen meghaladja a tárgyévi végleges adó összegét, mert ebben az esetben a szükségesnél magasabb összegű előleget fizetünk meg. Ez nem jelenti azt, hogy a végleges adó összegét meghaladó adóelőleg elvész, mert a túlfizetés visszaigényelhető, vagy felhasználható a későbbi adókötelezettség teljesítésére, de finanszírozási szempontból mindenképp kedvezőtlen.

Ha úgy ítéljük meg, hogy a fizetendő adóelőlegek összege jelentősen magasabb, mint amit az aktuális adóév várható teljesítménye indokolna, akkor kérhető az adóhatóságtól az adóelőlegek összegének csökkentése vagy akár eltörlése is. Ennek alapja a tárgyévre vonatkozó eredményterv, mely alapján meghatározható a várhatóan fizetendő adó összege. Ha a várhatóan fizetendő adó összege jelentősen kisebb, mint az előírt adóelőlegek összege, akkor az előlegek befizetése túlzott mértékű, és a vállalkozás finanszírozása szempontjából indokolt az előleg csökkentési kérelem benyújtása.

Két dologra kell felhívni a figyelmet az adóelőleggel kapcsolatban:

  • nem elegendő az előleget egyszerűen nem megfizetni arra való tekintettel, hogy a végleges adó úgyis nulla lesz (a vállalkozás veszteséges működése esetén). Az előlegfizetési kötelezettség elő van írva ugyanis az adófolyószámlán, és megfizetni a vállalkozás köteles. Nem fizetés esetén az adóhatóság végrehajtási eljárást indíthat. A végrehajtási eljárás bármely okból történő elmaradása esetén is lesznek nem kívánt következmények még akkor is, ha a végleges adó bevallására időközben sor kerül, és az valóban igazolja az előlegfizetés szükségtelen voltát. Például előírásra került 5 millió forint adóelőleg, amit nem fizettünk meg, a végrehajtási eljárásra nem került sor, és a végleges fizetendő adó nulla. Ha az előleget megfizettük, az adóbevallás benyújtását és feldolgozását követően az adóelőlegek jóváírásra kerülnek a folyószámlán. Ha az előleget nem fizettük meg, az előlegfizetési kötelezettség ugyan megszűnik a végleges adókötelezettséget mutató bevallás feldolgozását követően, azonban az előlegfizetési kötelezettség esedékességének időpontjától a bevallás feldolgozásának időpontjáig terjedő időszakra késedelmi pótlék kerül kiszabásra.
  • Az adózó az adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét. Az adóelőleg módosítását az esedékesség időpontjáig benyújtott kérelemben lehet kérni. A kérelem benyújtását azonban alaposan meg kell fontolni, és gondosan meg kell tervezni a várható végleges adó összegét, mert az adózó 20%-ig terjedő mértékű bírságot fizet, ha az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőlegét mérsékelték, és ezért kevesebb adóelőleget fizetett, mint amennyit tényleges eredménye alapján kellett volna. A bírság alapja az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőleg és a mérsékelt adóelőleg különbözete.

Összefoglalás:

  • Az adóelőlegek mértékét mindenképpen érdemes és szükséges megvizsgálni, és a lehető legpontosabb tervezéssel összehasonlítani a várhatóan fizetendő végleges adóval.
  • Ha a várható végleges adó jelentősen kisebb az előírt adóelőlegek összegénél, kérhető az adóhatóságtól az előlegek csökkentése, vagy akár eltörlése, aminek a vállalkozás finanszírozása szempontjából nagy jelentősége lehet.
  • A kérelmet alá kell támasztani a várható adókötelezettség kalkulációjával.
  • Ha a várható adót alulkalkuláljuk és ezért a befizetett adóelőlegek összege alacsony, mulasztási bírságot fog kiszabni az adóhatóság. Ezért a várható adófizetési kötelezettség számítását nagy gondossággal kell elvégezni.